Linkek a témában:
A napba öltözött leány (2006)
A 3 évvel ezelőtt az "István a király" és 1 évvel "A Megfeszített" c. rockopera után, mára már hagyományteremtő jelleggel mutatták be az Ezer Székely Leány Napja rendezvényen. Ennek folytatásaként ebben az évben szintén egy nagyszabású mű színrevitelével ér véget az Ezer Székely Leány Napja. Ahogy megszokhattuk a Csíksomlyói Kegytemplom bucsú napján Sarlós Boldogasszony napján rendezik meg az Ezer Székely Leány Találkozót, amely rendezvényen hagyományossá vált már mára, hogy egy rockoperával záródik a rendezvény.
A betlehemi csillag (2004)
Költők és irók karácsonyi műveit és népköltéseket feldolgozó darab egy "Isten háta mögött"-i falu terén játszódik. A falu lakói népszokásokat felelevenítve, pásztorokként, regősökként eljátszák a kis Jézuska születését. Megjelenik József és Mária, a három királyok is. A nagyivű táncjeleneteket, látványos, tömegjeleneteket felvonultató előadás legnagyobb erénye a Kormorán zenéje, melynek egy része egy tv-film zenéjének íródott, másik része pedig egy színpadi művet alkotott.
Bemutató időpontja: 2004. december 18., Magyarock Dalszínház Színházi Egyesület
Hamlett (1999)
Az õsbemutatót 1999 augusztusában láthatta a közönség, azóta harmincegy alkalommal mutatták be az ország különbözõ városaiban - óriási sikerrel. A rockopera zenei anyaga 2001 tavaszán a Premier Art Records kiadó gondozásában megjelent CD-n és kazettán. A rockopera alkotói a nagy, látványos tömegjelenetek helyett õszinte, érzelemdús játékkal kötik le a nézõk figyelmét, Shakespeare klasszikus drámájából azokat a részeket emelték ki, amelyekrõl õszintén tudnak saját véleményt formálni a dráma eszmeiségét, hangulatát megtartva. A dramaturgiában nagyobb szerepet kapott Hamlet és Ophelia szerelmi története, anya és fia kapcsolata, és a gátlástalan hatalombitorló Claudius, aki küzd mind a kor világnézete, mind saját lelkiismerete ellen. A dramaturgiában megjelenített érzelmeket nagyszerûen festi alá és egészíti ki Lencsés Balázs zenéje, melyet a rockzenekar mellet vonósnégyesre és fúvósötösre hangszerelt, és ez a zenei alap élőben szólal meg a két szeptemberi előadáson.
Zúgjatok harangok (1998)
Zúgjatok harangok! 1848
„Azt mondják, meghalt itt a szabadság”
In memoriam Páskándi Géza
rockopera
Kormorán
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére
Szabad Tér Színház
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
A Zúgjatok harangok! 1848 című rockopera ősbemutatója 1998 júliusában volt a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A Szabad Tér Színház ezzel a művel tisztelgett a forradalom és szabadságharc évfordulója előtt, csak úgy mint 10 évvel korábban Kormorán – Páskándi: A költő visszatér című rockoperájával.
Jónás könyve (1990)
Egy különleges előadás, melyben a rockopera és a táncszínház szervesen egymásba épül. Témája az ismert ószövetségi történet: Az Úr elküldi Jónást Ninivébe, hogy hirdessen vezeklést. Jónás megijed a feladattól, ezért hajóra száll, hogy elbújna az Úr elől. Kitör a vihar, s ő egy cethal gyomrában ráébred, hogy az Úr akarata ellen nem tehet semmit. Elmegy Ninivébe az Igét hirdetni. Van, aki tréfának véli, de olyan is, aki féktelen haragra gerjed. A hatalom megijed, hogy nyugtalanságot kelt, s egy nő segítségével megkísérti, de Jónás hajthatatlan. A királyi palotában egy utolsó, elkeseredett átkot kiált. A katonák utána erednek, ám Jónás megmenekül.
A Király vezeklést hirdet, s bár Jónás képzeletében elpusztul a város, az Úr azonban megkegyelmezett népének. Kioktatja a prófétát, hogy az ítélkezés az Isten dolga, Jónás csak hajtsa végre küldetését. A nép hálaadó éneket énekel, s dicséri az Urat.
Padlás (1988)
Presser Gábor-Horváth Péter-Sztevanovity Dusán: A padlás címû elõadását mutatták be szombaton a kecskeméti Katona József Színházban. A népszerû musical Réczei Tamás rendezésében került színre. 1988 óta játssza a Vígszínház A padlás c. mesemusicalt Presser Gábor csodálatos dalaival. A Rádiós, Süni és társaik szívmelengető, megindító története már eddig is rengeteg gyereknek (és felnőttnek) nyújtott felejthetetlen élményt.
Négy eltévedt, elveszett, eltávozott mesehős keresi az "örökre szépek" csillagát, azt a "távoli tájat, hol az elveszett játékok életre kelnek". Remélik, hogy a Rádiós, a maga amatőr eszközeivel, összekötetésben áll a csillagokkal, és segít nekik eljutni oda, vagy üzenni a Révésznek, hogy jöhet értük, s "utána repülünk".
István, a király (1983.)
A mű a Géza fejedelem halála utáni helyzetet, a Szent István és legnagyobb ellenfele, Koppány vezér közötti hatalmi csatározást dolgozza fel.
A darab négy részből, „felvonásból” áll: Az Örökség; Esztergom; Koppány Vezér; István, a Király. (Dőlt betűvel az egyes számok címei) Az Illés együttes száma nyitja a művet: Te kit választanál? A dal felütésként teszi fel a nép kérdését: vajon a két rivális közül ki maradhat hatalmon? Menet érkezik, a külföldről érkezett katolikus papok Isten áldását kérve vonulnak be, latinul énekelve: Veni, Lumen cordium! Töltsd el szívünk, fényesség! Felcsendül Gizella és István fohásza is, amint összeházasodnak, majd a nép együtt imádkozik a párért. Az emelkedettséget a három mindig elégedetlen magyar úr, Sur, Solt és Bese törik meg: Volt is, lesz is… Belépő daluk előre bemutatja őket: Gyarló az ember. A templomban Koppány vezér keresztény leánya, a szép és fiatal Réka imádkozik: Istenem, nézd el nekünk, hogy Nem vagyunk még hozzád méltók… Az ájtatosságot apja egyik pogány embere, Laborc szakítja félbe. Ő elutasítja az „idegen, csak latinul értő” új istenképet: „Nem kell olyan isten”. Gyászmenet jelenik meg a színen, Géza fejedelem koporsójával, a kórus latin imával kér az elhunyt lelkének irgalmat: Kyrie eleison. A temetésen Koppány és István összeütközésbe kerül: Koppány reméli, hogy Géza halála feloldja az ő ígéretét, amely szerint a trón Istvánt illeti. István szerint azonban Nincs más út, csak az Isten útja. Koppány elviharzik, István imájába merül.
Néró és a Sztárcsinálók (1981)
A Sztárcsinálókat 1981-ben mutatták be, azóta több színházban hatszázhoz közelít a magyarországi előadások száma. A Néró-történet figyelmeztetés: hogyan képes a hatalmi téboly elszabadulni és tökéletesen önjáróvá válva - mindent elpusztítani. Az első magyar rockoperában Néró birodalmának országaiban dalversenyt hirdet, megkezdődik a politikai sztárcsinálás. A rock-időszak monstruózus stílusa és hangereje viszi hátán - ma is időszerűen - Juvenalis költő vers-sorát: "sok dicsőség és tengernyi szenny, ez a történelem".
Kőműves Kelemen
A rockopera máig érvényes kérdéseket tesz fel, melyre nincsenek egyértelmű válaszok, épp ezért izgalmasak: mit jelent a művészi szabadság? Meddig szükséges az alkotói fanatizmus, és mikortól válik veszélyessé? Miképp oldható fel közösségi érdek és egyéni boldogság konfliktusa? Végletesen átérzett hivatástudat, vagy gőgös karriervágy, túlfűtött ambíció áldozata lesz-e Kelemen? És főként: milyen lesz az a vár, melyet csak emberáldozattal lehet fölépíteni? Átok, vagy áldás lebeg fölötte?
Meghatározás
A rock egy könnyűzenei műfaj, mely a II. világháborút követően egész kulturális forradalmat indított. Lehetőséget adott a fiatal generációnak a bennük lévő lázadó életérzés kifejezésére. A zenei megújulást követte az öltözködési stílus és a teljes viselkedéskultúra megváltozása. A rock.lap.hu ebben a témakörben gyűjti össze az igényes linkeket.